Őszi hangulat

A szőlőben mindig meleg volt. Különösen azokban a szőlőkben, melyek a Fertő-tónak futottak. Ott mindig friss virágillat úszott a levegőben és a nap is melegebben tűzött, élesen, az ilyen napfény behatol a talajba. Életet támaszt a szunnyadó földben, kelti az alvó magokat, rügyeket hasít és kibontja belőlük a leveleket. Akkor még tavasz, de most ősz van. Ősz vége. A tekintetnek semmi nem állja útját. Minden tarlott és a fákon már alig van levél. De még van. Ők a büszkék. Büszkének hívják magukat. Büszkeségük nem, vagy alig görbül. Valamikor azonban büszkeségük kimeríti őket. Valamikor fogat fog csikorgatni bátorságuk. Valamikor jajongani fognak a téli szélben.