Csicsergés
Mondom az édesapámnak:
-Édesapám! Biztosan jó sok madárról hallott. Hallott már mindenféle hasznos és haszontalan, jó és rossz madárról, de édesapám, hallott-e a Kertészmadárról? Mert tudja meg, hogy ez a madár egy különleges madár. Nem is terem ám minden bokorban. De amelyikről most mesélek, az itt született, itt, Magyarországon. Az érdekessége csak annyi. hogy ez a Kertészmadár elfelejtette, hol jött a világra, melyik medencében fürösztötték, kinek a gabonáján nőtt ilyen nagyra. Mert míg a leghétköznapibb madár, mondjuk a veréb, mondjuk, még a veréb is hálás, és a fészke környékén kapkodja először a legyet. Örömmel teszi. Addig ez a fura madár, ez a kertészmadár nemcsak a fészkét felejtette el, de a környékét sem ismeri. Nincs honnét ismerje. Volt már példa erre a történelemben. Különösen a mi történelmünkben. Aztán édesapám, van még más is. Ez a madár azt is elfelejtette, milyen az anyaföld csecsének íze. Le-leszólja a mi ízlésünket és vele az étkezési szokásainkat is sérti. Le-lenéz bennünket. A tisztaságunkat is kétségbe vonja…Pedig édesapám, mi nem is piszkítunk a fészkünkbe.
- Mit gondol édesapám,(…) ez , a (…) milyen, madár?